Sose szimpatizáltam azzal a gondolkodásmóddal, hogy vidékiként nem lehet érvényesülni, hiszen én magam is csak az egyetemi éveim alatt kerültem fel a fővárosba, de nem ezek alatt az évek alatt döntöttem úgy, hogy pénzzé tesztem a tudásomat, és céget alapítok, hanem már jóval hamarabb.
A gimnázium ideje alatt Pécs közelében éltem. A középiskolában több dolog is érdekelt: egy barátommal például közösen kitanultuk a programozást, animációkat készítettünk, videókat vágtunk stb, de nem azért csináltunk ilyeneket, mert ez volt a célunk az jövőnkre nézve, hanem mert úgy gondoltuk, hogy nem árt, ha tudunk ilyeneket. Kisebb-nagyobb projekteket csináltunk, majd megbízásra dolgoztunk egy-egy cégnek. Ekkor döntöttünk a cégalapítás mellett.
Közben készültem a továbbtanulásra. Állatorvos szerettem volna lenni, de végül sajnos nem tudtam felvételt nyerni a állatorvosira, és ezért agrár tanulmányokba kezdtem. Tehát tulajdonképpen egymástól teljesen eltérő területek is érdekeltek, de azt gondolom, hogy a cégalapítás szempontjából az volt az előnyöm, hogy sok minden érdekelt, és amiben egyszer elmélyültem, azt igyekeztem a lehető legjobb tudásom szerint csinálni.
Az egyetem alatt kiküldtek minket kötelező gyakorlatra, egy szántóföldre, ahol beszélgetni kezdtem pár munkással, akik a takarmányozó gépekkel foglalkoztak. Azt panaszolták, hogy nem mindig tudják, hogy merre kell menniük, mivel ők csak meg lettek bízva a munkával, de nem ismerősök a környéken. Felmerült bennem, hogy mennyit segíthetne ezeken az embereken a modern technológia. Barátommal végül felhasználva programozói képességeinket egy olyan applikációt készítettünk számukra, mely egy térképen navigálta őket a különféle szántóföldek közt. Ez csak egyike a számos projektünknek, és még vannak ötleteink.
