A COVID-19 tavalyi robbanása óta a világon több mint 2,7 millió embert ölt meg a vírus, amely okozója ennek. Még legalább 122 millió beteg lett. És furcsa, de igaz, hogy a járvány által kiváltott gazdasági leállások néhány hónapra felmelegítették a bolygó egyes részeit. Ez egy új tanulmány eredménye. Ez a felmelegedés kicsi volt, és a szennyezés rövid, de jelentős regionális csökkenéséből származott.
Amikor a járvány valóban eluralkodott a múlt év elején, egyes országok úgynevezett lezárásokat vezettek be. A dolgozók és az iskolás gyerekek hetek-hónapokig otthon maradtak. Az autópályák forgalma jelentősen visszaesett. Andrew Gettelman megjegyzi, hogy sok vállalkozás is megszűnt. A boulderi Colorado Nemzeti Légkörkutatási Központban dolgozik. Az emberek otthontartása nagymértékben csökkentette a bolygót felmelegedő üvegházhatású gázok globális kibocsátását-jegyzi meg a légkörtudós. A leállások az aeroszolként ismert apró részecskék csökkenését is kiváltották.
Az aeroszolok lebegnek a levegőben. Néhány folyadékcsepp. Ezek közé tartozik az alacsony felhőkben lévő víz és a vulkánkitörések által kibocsátott kénsav. A szilárd aeroszolok közé tartozik a por, pollen, égésszennyező anyagok és sórészecskék, amelyek a tengeri permetcseppek elpárolgása után maradnak. Ide tartoznak a nagy magasságú felhők jégkristályai is.
Néhány aeroszol sötét, mint a fekete korom. A világos színek azonban segítenek hűteni az éghajlatot-mondja Gettelman. Egyrészt visszatükrözik a nap melegítő fényét az űrbe. Egy csepp világos színű aeroszol lehetővé teszi több napenergia beáramlását a szárazföldön, a tengereken és a légkörben. De az aeroszoloknak más hatása is van – jegyzi meg. Fényesebbé teszik az esőfelhőket. Minél több aeroszol van, annál több csepp képződik a felhőkben, és annál kisebbek a cseppek. A kisebb cseppek fényesebbé teszik a felhőket. Ez is több fényt tükröz vissza az űrbe, ami viszont lehűti a Földet.
A tavalyi lezárások csökkentették a szennyező aeroszolok kibocsátását. Az esőfelhők is nagyobb – és ezért sötétebb – cseppeket fejlesztettek ki. A szokásosnál is jobban melegedtek.
Gettelman és csapattársai számítógépes modellekkel szimulálták, hogy mindez mekkora felmelegedést okozhatott. A kutatók bemutatták a különböző országok által jelentett szennyezési becsléseket. A számítógép ezután összehasonlította az időjárás -állomásokon mért tényleges hőmérsékletet a szimulációs eredményekkel, amelyek nem tartalmazták a kevesebb aeroszol tartalmának hatásait.
Egyes területek kevéssé fűtöttek. A déli félteke egy ilyen régió. Ennek oka az, hogy ott nem sok ipari tevékenység folyik aeroszolos szennyezés kibocsátásához. De az északi félteke ipari részein egyes területek jelentősen felmelegedtek. Például Oroszországban és az Egyesült Államokban egyes régiók mintegy 0,37 Celsius fokot (0,67 Fahrenheit fokot) melegítettek.
Gettleman és csapata megosztotta ezeket az eredményeket február 16-án a Geophysical Research Letters -ben. A levegő hőmérséklete gyakran több fokkal ingadozik egy nap alatt. De az egyik évről a másikra az átlagos hőmérséklet sokkal kevésbé változik. Az új tanulmány által felfedezett felmelegedés „nem túl fontos, de észrevehető”-mondja Gavin Schmidt. Klímatudós a NASA Goddard Űrkutatási Intézetében New Yorkban. Ennek ellenére ez a kis fűtés befolyásolhatta a 2020 -as évek összecsapását más évekhez képest, mondja.
A NASA elemzése szerint 2020 globális átlaghőmérséklete a 2016-oshoz kötődik. Schmidt szerint az előző év volt a legmelegebb a modern történelemben. A COVID-19 okozta enyhe globális hőmérséklet-csökkenés nélkül 2020 a második helyre kerülhet. Az európai kutatók egy másik elemzése segít alátámasztani ezt az állítást. Megállapította, hogy Európa, egy erősen iparosodott régió valaha volt a legmelegebb éve 2020-ban. Ennek a kontinensnek a rekordhőjét dönthette meg a peremén a bolygóhűtő aeroszolok hónapok óta tartó csökkenése a lezárások során.
